Emellett megtalálható 12 "kis próféta" írása is, akik rövidebb könyveket írtak (pl. Hóseás, Ámos, Mikeás). Tehát a "nagy" és a "kis" jelző nem a próféták fontosságát vagy írásaik értékét jelöli, hanem csupán műveik hosszát. A kis próféták gyűjteményébe tartozik a Jónás könyve is. A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Tört. jellege ellen mindenekelőtt az alig 50 versbe beszorított, teljesen motiválatlan csodák sora hozható föl (a hirtelen támadt vihar; Jónás tengerbe vetése, majd a vihar azonnali elcsöndesedése; az Istentől küldött óriási hal, mely sértetlenül partra veti = kiokádja; a növény, mely egy éjszaka kinő, egy éjszaka elszárad). Ezenkívül tört-ileg nézve aligha vsz., hogy egy egész város, kivált olyan, mint Ninive, egy idegen próf., mégpedig egy Izr-ből való próf. szavára megtért és vezekelt. Mt 12, 38-42 nem számít ellenérvnek, mert Jézus kortársai véleményéhez csatlakozott. Egyébként ~nek mondanivalója ugyanaz, akár tört. személy volt Jónás, akár irod. előkép (típus). A. Feuillet leginkább amiatt tartja költöttnek a tört-et, mert sok benne az utánzás (Jón 1 Ez 26-28-ra megy vissza, Jón 3 Jer 36-ra, Jón 4 a Kir 19-re, Jón 2 zsoltárszövegeket tartalmaz) és ugyanígy sok a túlzás is; továbbá: az átvett motívumok sem illeszkednek szerencsésen bele a szövegbe, végül: szembeötlő a részletek elhallgatása.
A tengerészek ezt először visszautasítják, de mivel semmi nem segít - Istenhez való könyörgéssel -, megteszik. A vihar eláll, Jónást pedig elnyeli egy nagy hal (6-17. ). (2. Jónás imája) - "És volt Jónás a hal belsejében[5] három napot és három éjjelt" Az Isten elől való elvettetésről, majd Isten szabadításáról való megemlékezéssel zárul. Az ima végén a hal partra teszi - szó szerint kihányja (qáé) - Jónást. (3. Jónás Ninivében) - Jónás másodszor is megbízatást kap Istentől ugyanarra, amit már nem utasít vissza, bemegy Ninivébe és ítéletet hirdet: "Még 40 nap és Ninive felfordíttatik! " (4. )[6] A város azonban böjtöt hirdet, megalázkodik és megtér ("a niniveiek azonban hittek Istennek", 5. ), így az ítélet elmarad. (4. Jónás és a tök vagy Jónás párbeszéde Istennel) - Jónás az ítélet elhalasztásán - és így a prófétai tekintélye lejáratódásán - felháborodva kivonul a városból és letelepszik, hogy lássa a fejleményeket, miközben megindokolja, miért viselkedett így (1-5. Isten növeszt egy "tököt", ami árnyékot ad Jónásnak (aki ennek nagyon örül), majd másnapra elszárasztja, aki ettől a hőségben - immár másodszor - meg akar halni.
Magától Jónástól halljuk, hogy Isten "irgalmas és könyörületes", "lassan haragszik" és "gazdag a hűséges szeretetben". Sajnálatos módon, Isten kegyelme és az irgalom magára Jónásra irányul, aki az ítélet és a meg nem bocsátás sétáló példája. A 4. fejezet másik fő témája az emberi önzés és önigazság nevetségessége. Jónás érzéketlen volt a niniveiek életére – látni akarta, hogy elpusztítják őket. Nem ismerte fel az emberi élet értékét, mivel minden ember Isten képmására teremtetett. Ezért előnyben részesített egy növényt több tízezer emberrel szemben, egyszerűen azért, hogy legyen egy kis árnyéka. A szöveg Jónás hozzáállását és cselekedeteit tárgyi leckeként használja fel, amely leírja, milyen érzéketlenek lehetünk, amikor úgy döntünk, hogy a kegyelem felajánlása helyett inkább megítéljük ellenségeinket. KulcskérdésekA Jónás 4. fejezetének fő kérdése a könyv hirtelen befejezéséhez kapcsolódik. Jónás panasza után Isten elmagyarázza a 10-11. versekben, hogy miért butaság, hogy Jónás ennyire törődik egy növényzel és olyan keveset egy várossal, amely tele van emberekkel – és itt a vége.
2:2, 3). Párhuzamba hozza a "halál torkát" a haléval. (~ könyve). Tisztelni Isten akaratát. Andersen meséjéből idézem: Egy asszonytól szállást kér egy vándor. Reggelre kiderül, hogy ez a vándor nem más, mint a halál. Mire megvirradt ugyanis az asszonynak a gyermeke meghalt. A befogadott "vándor" elrabolta az anyának egyetlen gyermekét. ~ történetét is kritka alá vették, mondván, hogy egy bálna semmiképpen nem nyelhet le egy embert, hisz a torka olyan szűk, hogy egy ember nem férne át rajta. Tehát a Biblia tévedne... ha valóban bálnáról beszélne! A szöveg csak egy nagy halat említ (~ 2:1). ~ könyvén keresztül figyeljünk a bennünket szólítgató Istenre. Milyen egy lehetetlen történet ez a ~ könyve - mondhatják egyesek. Valljuk meg, talán kicsit ciki, fura is róla beszélni. Ehhez ugyanis hit kell. Annyi, amennyi néha nekünk, lelkészeknek sincs. 29Mikor pedig a sokaság hozzá gyülekezék, kezdé mondani: E nemzetség gonosz: jelt kíván, de jel nem adatik néki, hanem ha ~ prófétának ama jele;30Mert miképen ~ jelül volt a Ninivebelieknek, azonképen lesz az embernek Fia is e nemzetségnek.
A könyvet szórakozás és tanítás céljából írták. Tanító irat, és tanítása egyik csúcspontja az Ószövetségnek. Szakít a prófétaság szűk magyarázatával, állítja, hogy a fenyegetések, még a legerősebbek is, az irgalmas Isten akaratának a kifejezései, aki csak a bűnbánat megnyilatkozását várja, hogy megbocsásson. Szakít a partikularizmussal, amely megkísértette a fogság utáni közösséget, hogy magába zárkózzék. Különlegesen nyílt univerzalizmust hirdet. Ebben a történetben az egész világ szimpatikus, a hajótörés pogány matrózai, a király, a lakosság egészen le a ninivei állatokig: az egész világ, kivéve az egyedüli izraelitát, aki a színen van, Jónást. Az Isten irgalmas mindenki iránt, és irgalmas még lázadó prófétájával szemben is. Az engedelmesség és az őszinte bánat példáját Izrael ellensége adja! Ráadásul a leggyalázatosabb! Minden közel áll benne az evangéliumhoz. Mt 12, 41 és Lk 11, 29-32-ben az Úr Jézus példának hozza fel a niniveiek megtérését és Mt 12, 40-ben a hal gyomrában tartózkodó Jónás jelzi Krisztusnak a sírban való tartózkodását.