2007-ben Shekhar Kapur rendezésében jelent meg az Elizabeth: Az Aranykor, az 1998-as Elizabeth c. film folytatásaként. A királynőt alakító Cate Blanchett, valamint a bizalmasa szerepében látható Geoffrey Rush egyaránt kapcsot jelentenek a két alkotás között. Mely történelmi eseményeknek állít emléket az alkotás? Megérte-e leforgatni a folytatást? Mit tudunk meg a 16. századi angol udvarról és a korabeli diplomáciáról? Elizabeth: Az Aranykor borítója (Forrás: IMDB) Annak ellenére, hogy a két filmet hasonló stílusban forgatták és ugyanaz a személy rendezte őket, az Elizabeth: Az Aranykor sokkal rosszabbul szerepelt az eladási listákon, még a top 100-ba sem került be. Összehasonlításként az Elizabeth a 65. legjobb film volt megjelenésének évében, valamint Shekhar Kapur rendező az 1998-as filmért két jelölést is kapott, BAFTA-díj (1999) – Legjobb rendező jelölés, Golden Globe-díj (1999) és legjobb rendező jelölés kategóriában, azonban Az Aranykor-ért már nem kapott hasonló elismeréseket. Mi lehetett ennek az oka?
Sőt tudjuk, hogy egy kém, aki a levelet lemásolta, még azt is hozzá hamísította post scriptumként, hogy Mária jóváhagyta Erzsébet meggyilkolását. Máriát 1586-ban állították bíróság elé az úgynevezett Bond of Association alapján. Ez a rendelet, amelyet maga Mária is aláírt, kimondta, hogy bárkit kivégezhetnek az örökösök közül, aki tudatában volt a királynő élete elleni összeesküvésnek – még akkor is, ha nem volt aktív tagja az összeesküvésnek. A parlament ezt kiegészítette az Act of Association nevű rendelettel, amely szerint bárkit halálra lehet ítélni, aki hasznot húzott volna a királynő elleni merényletből. Annak ellenére, hogy Mária ragaszkodott ahhoz, hogy rá nem vonatkozik az angol törvény, bíróság elé állították. Nem kapott jogi tanácsot, védő tanúkat és az ellene szóló bizonyítékokhoz való hozzáférést sem, így védekezni sem tudott. A bíróság felségárulás vádjával bűnösnek találta és halálra ítélte. Jelenet a filmből: Mária kivégzése előtt Erzsébet nem akarta aláírni a halálos ítéletet, hiszen tudta, hogy Mária kivégzése Franciaország és Spanyolország felháborodását keltené, tovább növelve egy katolikus invázió kockázatát.
I. Erzsébet portréja, mellette a Cate Blanchett által alakított Elizabeth A filmből is kiderül, hogy annak ellenére, hogy Mária fogságban élt, mindig veszélyként, potenciális trónkövetelőként tekintettek rá. Ezért volt ilyen fontos szerepe Francis Walsinghamnek, Erzsébet királynő bizalmasának. Neki köszönhetően Gilbert Giffordot lebuktatták, aki katolikusként Mária oldalán állt. Giffordot kettős ügynökként felhasználva jutottak a sörös hordókban csempészett titkos levelezéshez. Ezekből a levelekből tudjuk, hogy Mária valóban jól tájékozott volt arról, hogy milyen összeesküvéseket szőttek I. Erzsébet ellen, aki azonban mindezek ellenére sem nem akart Mária ellen aktívan fellépni. Ennek többek között az volt az oka, hogy Mária koronázott királynő volt, így az ő kivégzése precedenst jelentett volna Erzsébet kivégzésére is, aláásva uralmának legitimációját. Ahogy az összeesküvés kezdett kibontakozni, egyre inkább fontos szerepet játszott egy gazdag katolikus, Anthony Babington, akinek tudatosságát bizonyítja, hogy mindvégig titkos és kódolt levelezést folytat Máriával.