A szállító járm rakodás el tt tiszta, adott esetben frissen fert tlenített legyen. Tárolás h vös (10-15 C°), száraz (relatív páratartalom 60-70%), zárható, jól szell zött, szilárd burkolatú helyiségben legyen. A dercés takarmány etetésekor naponta többször kell etetni vagy ellen rizni az etet t, mert a dercés könnyen letapad. Ez különösen vadkacsánál igaz, a táplálkozási módja miatt Etetés rendszeres kiadagolással, vagy önetet b l oldható meg. Tápot csak etet be adjuk, földre nem szórjunk ki. A kibocsátóban vagy a környékén a földre szórni csak a szemes takarmányt szabad, tápot nem. Általában földr l etetjük a gyök-gumós takarmányokat. Egyéb takarmányokat etet b l, de sosem önetet b l adjuk az állatoknak. A lucernát csomókban összekötve, felfüggesztve szoktuk adni a fácánoknak. Az esetleges takarmány hibákra és szavatossági esetekre gondolva, minden táp szállítmányból ajánlatos mintát venni és megfelel körülmények között tárolni addig, míg a gyártási tétel el nem fogy. ÁLLATHIGIÉNIA Az egészséges állományokat meg kell védeni a fert z betegségekt l, mert a prevenció ebben az esetben is olcsóbb és eredményesebb, mint a gyógykezelés.
Kályhás vagy légbefúvásos teremfűtés mellett műanyák alatt helyezzük el a csibéket, mélyalmos tartással. Ennél a technológiánál figyelni kell a teremhőmérsékletre és a műanya alatti hőmérsékletre külön, hiszen két független rendszer üzemel. Az állatokat - különösen az első napokban - elrekesztésekkel kisebb csoportokra osztjuk. Később a válaszfalak felszedhetők. Etetés és itatás a fekvőkéménynél leírt módon történhet. Az időjárás és a technológia lehetősége szerint nyitjuk meg a kifutókat. A meleglevegős, műanyás tartást kombinálni lehet az etázs-fűtésnél leírt battériás elhelyezéssel. Etázs-fűtés két lehetőséget nyújt, teremfűtést vagy nevelőtér hőmérsékletet biztosít. A padozat alá, vagy padozatra fektetett csöveknél vékonyan almoznak. A mélyalom nem emelkedhet a nevelési ciklus végéig, közben leszedik a tetejét vagy kicserélik. Más módszernél a tér növelésével, esetleg az állatok folyamatos áthelyezésével fékezik a mélyalom emelkedését. Máskor a battériákat a padozatra helyezik és almozzák.
→ intenzív tenyésztés kell (egyesek szerint) • A fácán állomány így nőtt → 1962-1980. között → 517 000-ről 1, 8 millióra • A fogoly ugyanekkor csökkent → 1, 1 millióról 160000re • Ugyanakkor a becslések sajnos megbízhatatlanok. • 1995-re pedig már a fácán és a fogoly állomány is tovább csökkent → hiába a védelem és a kibocsátás • A drasztikus állománycsökkenést nem ellensúlyozta semmi. → a fogoly védett lett (1980-1986. ) • Ma a fogoly érdekében → élőhely fejlesztés + korlátozott vadászat (kibocsátáshoz kötve) • A fácán esetében → tenyésztés → sokan ehhez kötik a magas állomány sűrűséget és terítéket, ami nemzetközi viszonylatba is kimagasló volt Ország 1000 ha/lőtt fácán 1000 ha/becsült fácán Magyarország 99, 0 254 Bulgária 19, 0 37 NDK 2, 8 Lengyelország 4, 5 27 Románia 1, 6 17 Csehszlovákia 48, 0 85 Ausztria 40, 0 Jugoszlávia * Nincs adat * * 51 • Ugyanakkor a kibocsátás alacsony hatékonyságú → hiába sok a kibocsátás → csökken a teríték és a becsült állomány is! (OVA) fácán fogoly vadkacsa mezei nyúl Év kibocsátás 1961. hasznosítás kibocsátás 129 466 70 598 hasznosítás 527 941 1970.
Tojatásra fele részben egyéves és fele részben kétéves tenyészállományt állítunk össze. Második éves tojatásra a legalább 40 tojást tojt tyúkokat válogatjuk. Fogoly esetében könnyű a tojástermelés egyedi nyilvántartása, ezért reális cél, hogy a termelés alapján válogassunk. Megerősíti a válogatás szükségességét az a tapasztalat is, hogy a többet tojó fogoly tojásai jobban kelnek. Legjobban keltethető a 12-15 g-os tojás. Az ennél apróbbakat termelő tyúkokat ki kell zárni a tenyésztésből, mert a kis tojássúly dominánsan öröklődik! 44 6. Vadkacsa tenyészanyag kiválasztása Küllemi jegyek alapján válogatunk a gyakorlatban. Az egészséges, jól mozgó, élénk állatokat tartjuk tenyésztésben. Még kitollasodás előtt válogatjuk ki a jól fejlődő egyedeket. A nevelőtóra kihelyezett állatokat befogni már nehezen lehet. A kitollasodás után a fehér és fekete tarka állatokat kispuskával kell kilőni. Tojástermelés alapján csak akkor válogathatunk, ha nyilvántartjuk a tojóvolierben külön tartott állatok termelését.
Az ilyen villanypásztoros vadföld védelmet sose tegyük közvetlenül erd mellé. Legalább egy út, mintegy 6 méteres sáv szélesség válassza el az erd t a villanypásztorral védett vadföldt l. Vethet kalászos, kukorica, szarvaskerep, zabosbükköny stb. Máskor pillangós keverékeket, lucernát vagy legel keveréket tesznek a vadföldbe. Ha az els évben nem legelik le túlságosan az állatok, akkor több évig jó vadlegel ként szolgál. A lucerna esetében a második évt l el fordul, hogy kedvez tavaszi id járásnál az els növedéket az állatok nem gy zik lelegelni. Ekkor legalább részben le kell kaszálni, mert különben letapossák és tönkremegy a telepítés. A legel keveréknél is figyelni kell erre a lehet ségre. Azután a folyamatos legelés miatt már nem kell gondozni a vadföldet. Dámszarvas A dámszarvas takarmányozása sok tekintetben megegyezik vagy hasonló a gíméhez. Lényeges különbségnek talán azt lehet tekinteni, hogy a dám inkább "legel típusú" állat, mint a gím, és viszonylag gyengébb takarmányozás mellett is jó hústartó.
Itt első helyen kell említeni a kaszálást. A fácán szívesen fészkel gabonafélék vagy pillangósvirágú takarmánynövények tábláiba, árokszélekre. A lucerna első kaszálása és a rétek kaszálása egybe esik a kotlással. Ezért a kaszálást megelőzően vadmentő tervet kell készíteni. Erre három módszert ismerünk: fészekbefolyásolás, fészekmentés (tojások összegyűjtése) és a vadriasztás. Fészekbefolyásolással azt igyekszünk elérni, hogy a fácánok ne a veszélyeztetett területen költsenek. Egyik lehetőség, hogy a veszélyeztetett területtől rendszeres zavarással igyekezzünk távol tartani a fészek készítése előtt a tyúkokat. A másik: műfészkeket helyezünk biztonságosabb területre, amit a tojók szívesen igénybe vesznek. A zavarást a műfészkek kihelyezésével kiegészítve jó eredményt érhetünk el. A fészekmentés megelőzi a mezőgazdasági munkát, a kaszálást. A területet végigjárva össze kell gyűjteni a fészkekben talált tojásokat és lámpázás után gépben kikeltetni vagy kotlós alá tenni. A vadriasztás a kaszálással egyidőben zajlik.
• Intenzív keltetés és naposcsibe nevelés a telepen, a többi attól távol. • Mindez maradjon egy telep → egy vezető → egységes technológia ↔ irányítási, személyzeti elkülönülés → káros Kibocsátott mennyiség: • A telep és a létesítmények méretét ez is meghatározza. • Tervezés → kiinduló vagy értékesítendő létszám • Ezekből számítjuk ki az egyes fázisok mennyiségeit! • Pl. 6000/hét keltetés → naposcsibe → értékesítés • Tudni kell - a kilámpázott tojások arányát, - a várható elhullást - a veszélyes hulladék eltávolítását/ártalmatlanítását - a változó takarmányigényt - ehhez alkalmazkodó szállítás, raktározás • Ugyanez visszafelé is igaz → négy vadászatot akarunk 1200-as terítékkel és négy hetes csibéket veszünk • Tudni kell - sebzést - várható elhullást - elkóborlást - ez adja a vásárlandó mennyiséget → ehhez kell nevelő, raktározó kapacitás, takarmány, munkaerő stb.