A kollaborációban különböző zenei stílusokból érkező szerzők vettek részt és több korosztály dolgozott együtt. A legidősebb és a legfiatalabb résztvevő életkora között több mint ötven év különbség van: az idén európai könnyűzenei díjjal kitüntetett 22 éves Deva és a 76 éves Bródy János is a szerzői csapat tagjai. A rendhagyó alkotói folyamatot Müller Péter Sziámi dalszövegíró és Sebestyén Áron, a projekt producere gondolta ki és fogta össze. A közös munka több alkotó esetében országhatárokon ívelt át: Gerendás Dani Los Angelesből, Jónás Vera Berlinből, Hien pedig Vietnámból, majd pedig New Yorkból csatlakozott a közös munkához. "Az Artisjus megkeresése után felkértem Sebestyén Áront, hogy legyen zeneszerző partnerem a dalszerzési folyamatban. Megírtam a kezdő sort meg a refrént, hogy hogy épül fel a dal struktúrája és nagyjából definiáltam a tartalmat is. Így kezdtek el dolgozni a zeneszerzők. Elsőként Áron írt egy zenei alapot, majd az ő vezetésével a többiek megírták és feldúdolták az egyes sorokat.
És már választ is kaptak például a Holdról. Igaz, úgy, hogy az nem is válasz volt. Nem a Hold válaszolt, saját maguktól kapták a választ. Tudniillik azok a jelzések, amelyeket a Holdra bocsátottak, jöttek vissza a Földre. Ez az, ami ezt a mérhetetlen teret, amiben a Földünk is bolyong, olyan hátborzongatóvá teszi. Az, hogy tudniillik csak a saját hangunk visszhangzik benne. Az, hogy a jelzéseink, jeladásaink, amelyek az űrben eltűnnek, újra visszahullnak hozzánk valahonnét, mint egy óriási visszhangtérben. Nem jön válasz, nincs párbeszéd, nincs kontaktus: reménytelenül egyedül vagyunk! Nos a karácsony nagy misztériuma éppen az, hogy a Földön kívülről jött válasz. Jött egy hang, végre egyszer nem a saját hangunk visszhangja: egy másvalakié! Nem a Holdról, nem a Vénuszról, nem is az Androméda ködből, hanem egy sokkal távolabbi és sokkal közelebbi világból, egy sokkal titokzatosabb és mégis valóságosabb helyről: a mennyországból, az Istentől! Halljátok? A látható mindenség mögött egy láthatatlan szív dobog.