(XII. 29. rendelet (a továbbiakban: felvételi rendelet)tartalmaz rendelkezéseket. A felsőoktatás általános szabályait bontja ki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet). A végrehajtási rendelet rendelkezik többek között a fogyatékossággal élő hallgatók részére nyújtható kedvezményekre és mentességekre vonatkozó szabályokról. A különböző ösztöndíjakra, támogatásokra és eljárási díjakra vonatkozó rendelkezéseket a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26. rendelet (a továbbiakban: térítési és juttatási rendelet) szabályozza. A képzési és kimeneti követelmények, így többek között az érintett szakok idegennyelvi-követelményei, a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013.
Öröm az intézmény számára, hogy a kommunikáció és médiatudomány alapképzésünket idén több mint 120%-kal többen jelölték meg. Az intézmény 2 féléves és 4 féléves mérnöktanári, gépészmérnöki, és 10 féléves osztatlan mérnöktanári mesterképzésére érkezett jelentkezések száma esetében minimális csökkenés tapasztalható,, mely a képzések indítását nem befolyásolja. Fontos, hogy a felvételi eljárás még nem zárult le. A jelentkezőknek hamarosan megnyílik az ügyintézési felület, melyen egészen július 9-ig lehetőség lesz a sorrendmódosításra. A Dunaújvárosi Egyetem kapacitásának köszönhetően a minimum követelmények teljesítésével biztos bejutást tud garantálni minden jelentkezőjének. Kollégiumunkban minden első éves, támogatott nappali tagozatos hallgatónak kedvezményesen tudunk 3 csillagos szállást biztosítani az első 10 hónap során, 5500 Ft/hónap összegért.. A Hallgatói Sikerességet Támogató programunknak köszönhetően az egyetemen tanuló hallgatók lemorzsolódása csupán 9%, amely országosan a legjobb értéknek számít.
Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Csák János a felvételi átalakításáról közölte: a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével. Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat – mondta a miniszter. Tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik. Csák János az egyetemi modellváltásra utalva kiemelte, ma már a hallgatók háromnegyed része "átalakult, alapítványi rendszerű" vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul. A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is – tette hozzá, jelezve, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.
A felvételi rendelet 17. § (5) bekezdése rendelkezik a tantárgyi megfeleltetésről, amely 75%-os egyezést követel meg. Az Oktatási Hivatal által 2018. december 20-án kihirdetett, a 2019. szeptemberben induló képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi tájékoztatónak (a továbbiakban: Tájékoztató) a 2. 1. 2. "Mikor nem számolnak érettségi pontokat? " című fejezet utolsó bekezdése rendelkezik a kérdéskörről. A panaszos az ügyben sérelmezi, hogy nem kapott az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán megfelelő tájékoztatást, hogy mely érettségi vizsgatárgyat kell megjelölnie a tantárgy-megfeleltetési kérelmében. Ezzel kapcsolatban felhívtuk a figyelmét, hogy a hibás tájékoztatás felvetheti az oktatási jogsérelem gyanúját, azonban a Tájékoztatóban minden szükséges információ megtalálható a tantárgy-megfeleltetéssel kapcsolatban, így az is, hogy a hatályos szabályok szerint szakmai előkészítő vizsgatárgyakból már nem lehet érettségi vizsgát tenni, a 2019. évi általános felvételi eljárásban csak ágazati vizsgatárgyakra történő megfeleltetést lehet kérni.
(I. 30. ) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5. ) EMMI rendeletből (a továbbiakban: 18/2016. ) EMMI rendelet) ismerhetők meg, amely rendeletet a 2017/2018. tanévben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A legkésőbb 2016/2017. tanévben megkezdett tanulmányokra vonatkozóan továbbra is az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. 3. ) OM rendeletet (a továbbiakban: 15/2006. ) OM rendeletet) kell alkalmazni. A 2019-ben történt felsőoktatásra vonatkozó jogszabályi változások közül kiemelendő, hogy átalakították a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevők kötelezettségeit. Azon hallgatóknak, akik a képzési idő másfélszeresén belül nem szereznek oklevelet, eddig főszabályként a folyósított összeg felét vissza kellett fizetniük, de kérhették az igénybevett félévek idejének hazai munkaviszonyban való ledolgozását. Mivel a hallgatók túlnyomó többsége élt az utóbbi lehetőséggel, ezért a jogszabály úgy változott, hogy a hallgatók kötelezettsége alapesetben nem a visszafizetés, hanem a munkavállalás lett.
A végzett hallgatók alkalmassá válnak a szakmai területükön a hazai és nemzetközi tapasztalatok, eredmények feldolgozására és munkájukba való adaptálásra. 3. Attitűd: kreativitás, rugalmasság; problémafelismerő és -megoldó készség; intuíció és módszeresség; tanulási készség és jó memória; széles műveltség; információfeldolgozási képesség; környezettel szembeni érzékenység; elkötelezettség és igény a minőségi munkára; a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás; kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal; alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. 4. Autonómia és felelősség: A képzésen végzett hallgatók képesek: az agárdigitalizációs folyamatok önálló átlátására, elemzésére, megszervezésére, megtervezésére, végrehajtására és irányítására; az összetett, többféle vizsgálati módszer összekapcsolásával megvalósuló agrárinformatikai elemzési folyamat, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek megszervezésére, a racionális változatok kiválasztására, irányítására figyelembe véve a gazdaságosság és a hatékonyság elveit is ezen a területen; felelősen figyelemmel kísérni a változó jogi és technikai környezet tényezőit is.
Tájékoztattuk a hozzánk fordulókat továbbá, hogy a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 261/2019. (XI. 14. rendelet 5. § b) pontja szerint nem lép hatályba a 335/2014. 18. rendelet 17. § g) és h) pontja. A 335/2014. § g) pontja szerint a felvételi rendelet 19. § (1) bekezdésében az "eredményű érettségi vizsgáért" szövegrész helyébe az "eredményű második érettségi vizsgáért" szöveg lép. A jelenleg hatályos információk szerint 2020. február 15-étől a felvételi rendelet 19. § (1)-(2) bekezdési a következőképpen rendelkeznek: amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult. Ha a jelentkező az (1) bekezdés vagy a 17. § (8) bekezdése alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult. (468/2019/OJBIT, 529/2019/OJBIT, 576/2019/OJBIT, 600/2019/OJBIT, 627/2019/OJBIT) Eltérő szabályok vonatkoznak azon tanulókra, akik két tanítási nyelvű képzésben teljesítik az érettségi vizsgájukat.