Az SSD-k könnyebbek, halkabbak és kevesebbet fogyasztanak, így megnövelhető az akkumulátor üzemidő is. Az utóbbi években az SSD-k fejlődése rohamosan megindult. Rengeteg új eszköz, új megoldás, egyre nagyobb sebesség, tehát van választási lehetőségünk. Egy "régebbi" SATA2-es SSD is képes lenne gyorsabbá tenni bármely eszközünket. Azonban a helyigény, leginkább a laptopok esetében igényelte az új megoldást. Ez az ún. M. 2 SSD. Nem csupán a kisebb helyigény miatt, hanem azért is, mert ilyenkor a hagyományos SATA csatlakozó megmaradhat egy nagyobb tárkapacitású HDD-nek, míg az alaplap M. 2 foglalatában lévő villámgyors SSD-n vígan elszaladgálnak a programjaid. Ráadásul az alapból gyors SATA SSD-nél többszörösen gyorsabb, szinte félelmetes a technológia. Fontos megjegyeznünk, hogy mára az SSD-k ára normalizálódott, szóval azt se lehet mondani, hogy költséges lenne a csere HDD-ről, ráadásul a HDD-t meg lehet tartani csak adattárolásra. 3. Beszerelhetőség Asztali számítógép esetén nagyon egyszerű a dolgunk.
Ezeket az adatokat azonban lemezek helyett összekapcsolt flash memória chipeken tárolják, ami gyorsabbá teszi őket, mint a HDD. Jobb teljesítményt nyújt a HDD-hez képest. Főbb különbségek: A HDD lassabb az adatok olvasására és írására, az SSD gyorsabb az adatok olvasására és írására. A HDD késleltetése magasabb, míg az SSD késése alacsonyabb. A HDD kevesebb I / O műveletet támogat másodpercenként (IOPS), míg az SSD több I / O műveletet támogat másodpercenként (IOPS). A HDD viszont mechanikai mozgások miatt képes zajt kelteni, az SSD nem okoz ilyen zajt. A merevlemezek mozgó részei sebezhetővé teszik őket az ütközések és sérülések ellen, de az SSD-meghajtók 2000 Hz-ig elviselik a vibrációt. A HDD a merevlemez-meghajtót, az SSD pedig a szilárdtest-meghajtót jelenti. Hogyan működik a merevlemez A merevlemez számos forgó mágneses tálból áll, amelyek adatokat tárolnak, és számos olvasó / író fej a tálcák felületén mozgó mechanikus karokon. Az adatok olvasásához vagy írásához a tál egy bizonyos szektorában a fejnek a megfelelő helyzetbe kell lépnie, majd meg kell várnia, amíg a szektor átmegy alatta, amikor a tál forog.
Az SSD-meghajtó teljesen másképpen működik, mint a HDD. Szilárdtest közeget, jellemzően NAND-ot (gyakran flash néven ismert) használ. Az adatokat egy vezérlő írja a NAND-ba, vagy olvassa el onnan, ami az eszköz agyát veszi figyelembe. Az SSD-nél nincs változó keresési idő vagy rotációs késleltetés, mert az SSD összes része azonos idő alatt elérhető. Az SSD olvasási és írási sebessége egyenetlen, ezért az adatok olvasása nagyon gyors, de az SSD írási sebessége meglehetősen lassú. Ennek oka, hogy az SSD-tároló egyedi NAND cellákból áll, ami segít egy kis adat tárolásában, és a cellák csoportjai oldalakba vannak rendezve. Ezenkívül az oldalak csoportjai tömbökbe vannak rendezve. A sebességet tekintve az SSD-k sokkal gyorsabbak, mint a HDD-k, mert az SSD-k nem rendelkeznek elektromos áramkörökkel és mozgó alkatrészekkel, mint HDD. Egy tipikus 7200 RPM HDD 80–160 MB / s olvasási / írási sebességet képes nyújtani, míg egy tipikus SSD 200–550 MB / s olvasási / írási sebességet képes nyújtani, ami ideális választás a jobb teljesítmény érdekében.
Először 2012-ben adtunk arról tájékoztatást, hogy néhány szerverünkben SSD meghajtókat helyeztünk el, majd 2015-ben minden szervert ebbe az irányba fejlesztettünk. Ennek köszönhetően előfizetőink a fejlesztésnek köszönhetően gyorsabb elérésű webtárhelyekhez és felhő kiszolgáláshoz juthattak.
A merevlemezek hosszabb élettartammal rendelkeznek, és sokkal költséghatékonyabbak, mint nagy volumenű tárolási megoldások. Jó, ha csak SSD van? Igen, biztosan lehetséges. Jelenleg egy 250 GB-os SSD-t és egy 1 TB-os HDD-t használok, de egy 1 TB-os SSD-re spórolok, mivel a zajos HDD bosszantó. Az SSD, mint a fő meghajtó, sokkal gyorsabbá teszi az operációs rendszert, a böngészőt és az egyéb szoftvereket. A merevlemez lassú, mozgó részei vannak, míg az SSD-nek nincs semmi alkatrésze, tehát nincs várakozási idő. Miért olyan népszerűek az SSD-k? Robusztusságuk és alacsony energiafogyasztásuk miatt egyre népszerűbbek a hordozható számítógépek körében. Az SSD HDD-vel szembeni összes előnye mellett valószínűleg az ár, a rendelkezésre állás és a kapacitás az elsődleges tényezők, amelyek korlátozzák az új technológia elfogadását. Megbízható az SSD a hosszú távú tároláshoz? Az SSD-k rendkívül érzékenyek az áramkimaradásra is, ami az adatok megsérüléséhez vagy akár magának a meghajtónak a meghibásodásához vezethet.... Az SSD azonban nem jó választás hosszú távú tároláshoz.
Az SSD-k idővel lassulnak? Ennek oka az SSD-k és a NAND Flash-tárolók működésében rejlik.... A meghajtó kapacitásigénye az egyik olyan dolog, amit soha nem szabad megtenni szilárdtestalapú meghajtóval. A majdnem teljes szilárdtestalapú meghajtó sokkal lassabb írási műveleteket hajt végre, ami lelassítja a számítógépet. Mennyi a HDD élettartama? Először is kezdjük a merevlemez-meghajtókkal (HDD). A legegyszerűbb válasz az, hogy három-öt évig zökkenőmentesen működhetnek. Ez bármilyen HDD-t jelent, legyen az külső vagy rendszeren belüli. A HDD alkalmas hosszú távú tárolásra? Emellett használaton kívül a mágneses meghajtók megbízhatóbbak a hosszú távú tároláshoz, mint a flash memóriás meghajtók. Így a HDD-k jobban képesek hosszú ideig tárolni, mint az SSD -k kikapcsolt állapotban. Mennyi ideig bírja a HDD? – az átlagos merevlemez 3 és 5 év között működik, mielőtt meghibásodik és ki kell cserélni. Néhányuk 10 évnél is tovább tart, de ezek a kiugró értékek. Ha egy HDD meghibásodik, nem lesz javítható nagy költség nélkül, így a rajta tárolt adatok nagy valószínűséggel örökre elvesznek.
A fej soha nem kerül fizikai kapcsolatba a tányérokkal, inkább egy réteg levegőn lebeg, amelynek a vastagsága olyan öt nanométer. Lényegében a HDD azért lassabb, mert a lemezről való beolvasáskor van egy pozicionálási idő, amíg a fej beáll az adott adat fölé, míg az SSD azonnal eléri az összes adatmennyiséget és nem kell kivárni a fej mozgását. Fokozottan kell figyelni a merevlemezre amikor dolgozik, például nem szabad rázni, mozgatni, ez autóban, kamionban való használat esetén fontos SSD-s "hátránya" a HDD-vel szemben, hogy drágábbak a fenti különbözőség miatt, valamint HDD-s társaiknál kisebb tároló kapacitású azt kell mérlegelni, hogy szükséges-e 500-1000 GB tárhely, mert ezeket a dokumentumokat folyamatosan használnám, ezért cserébe megéri-e feláldozni a sebességet? Sokan választják azt a megoldást, hogy 128 GB SSD-s gépet választanak és külső háttértárolón tárolják a filmeket, zenéket, képeket. A webáruházban többféle megoldás is választható! Keressenek bátran elérhetőségeink egyikén:s:
Egyáltalán nem termel hőt, nincs zajszintje, kisebb az áramfelvétele. Ellenállóbb a hőmérsékleti tényezők, az ütés és a nyomás bizonyos fokú hatásainak is. Akár mínusz 40-től 85°-ig is képes biztonságosan működni. Az SSD hátrányai: Egyik nagy hátránya az újraírások száma, amely valamilyen szinten korlátozott. Kezdetben még a körülbelüli 10000x-es újraírhatóság volt jelen, ma már milliós nagyságrendű számnál tartunk a folyamatos fejlődésnek köszönhetően. A magas ára! Sokkal nagyobb kapacitású HDD-t tudunk venni olcsóbban, persze akkor le kell mondanunk az akár 8-10x-es gyorsaságról is. Összegezve, ha SSD-ben gondolkodunk és van rá szabad keretünk, érdemes az operációs rendszerünket és fontosabb programjainkat rátelepítve bekötni, mivel ezzel a gépünk bekapcsolási ideje is lényegesebben rövidebbé tehető egy HDD-hez képest. Arról nem is beszélve, hogy a gépünk zajszintje is csökkenthető a ma már amúgy is sok ventilátorral rendelkező gépekben, és a hőtermelés is lényegesen lentebb szorítható.