Szándékosan nem azt írtam, hogy a piacot jártam, ugyanis alig-alig volt piac. Se eladó, se vásárló nem tolongott, köszönhető ez gondolom a pocsék időnek és annak, hogy közvetlenül az ünnep után vagyunk. Pár csokor friss retken, egy kiló almán és egy szépséges csokor boglárkán kívül nem is nagyon vásároltam mást. Már kifelé indultam amikor szembe jött velem a kedvenc túrósom (már ha szabad ezt így mondani), így még visszafordultam egy liter csodás túróért. Mire hazaértem össze is állt a mai menü. Retekkrémleves túrós grissinivel és a maradék húsvéti sonkából készült sonkás tészta. Arról, hogy a retek leveléből lehet levest vagy főzeléket készíteni én is csak pár évvel ezelőtt hallottam először. Persze, így utólag már azt gondolom, hogy miért is ne lehetne. Érdemes résen lenni, és az eladó kezét még időben megállítani, mielőtt egy laza csukló mozdulattal lecsavarja a leveleket. Ettől mondjuk nekem mindig égnek áll a hajam, legalább kérdezzék meg, hogy akarom-e! Míg nem főztem meg, addig sem szerettem levenni, sokkal tovább frissen marad a retek vagy akár a karalábé, ha rajta marad a zöldje.
Sóztam, borsoztam, adtam hozzá zúzott fokhagymát és két egész, felvert tojást. Egy kisebb csokor petrezselymet is felaprítottam és a masszába kevertem. Egy serpenyőben kevés olajat melegítettem, a krumpliból evőkanálnyi halmokat szedtem és mindkét oldalát ropogósra sütöttem. A narancsos édeskömény salátához egy nagyobb fej édesköményt legyalultam. Két narancsot meghámoztam ( a fehér részeket is levágtam róla), majd egy éles késsel kifiléztem. A narancshúst az édesköményhez adtam. Az öntethez egy fél lime levét, egy teáskanál mézet, egy csipet sót és kevés őrölt színes borsot elkevertem, adtam hozzá olívaolajat is és a narancsos édesköményre öntöttem. April 28, 2013, 6:27 am Vaníliás erdei gyümölcslekvárt készítettem a szegedi Kertvárosi Vendéglő tegnapi rendezvényére (a közös reggeli nagyon jól sikerült). Szép adag lekvár lett, így csak a felét vittem el, a másik felét pedig a mai desszertünkhöz használtam fel. A trifle állítólag a legrégebbi angol desszert. Réteges édesség, kezdetben krémből és lekvárból állt, később jött hozzá valamilyen piskóta, alkohollal meglocsolva, vagy keksz alap és tejszínhab.
Csak zárójelben, a karalábé zöldje is remekül használható. A retekzöldből készült leves egészen lágy és selymes állagú, sokan kérdezik, hogy mihez hasonlít az íze. Elég semleges, talán kicsit a brokkolira emlékeztet, de annál krémesebb szerintem. roppant egyszerű elkészíteni, én pont úgy főzöm mint a brokkoli krémlevest. 1 csokor újhagyma 1 g fokhagyma 1 ek. vaj 2 csokor retekzöld 2 közepes méretű burgonya 8 dl zöldség-, vagy húsleves 1 dl tejszín (vagy görög joghurt) pici cukor (nádcukor) citromlé só, bors A vajon puhára pároltam a hagymát, majd hozzáadtam a felaprított fokhagymát is. Egy percig sütöm csak együtt őket, ezután adom hozzá a kockára vágott burgonyát, majd az alaposan megmosott, átválogatott retekzöldet is. Átkeverem és felöntöm a zöldség-, vagy húslevessel. Sózom, borsozom. Felforralom, majd lassú tűzön kb. fél órán keresztül főzöm. Ugyanúgy fedő nélkül, mint a többi zöld színű zöldséget (borsó, spenót, brokkoli, stb.. ), mert fedő alatt elveszíti az élénkzöld színét. Fél óra után hozzáadom a tejszínt, és forralok rajta egyet.
Végül felcsíkozzuk, és ízlés szerinti hosszúságú rudakat vágunk belőle. 220-230 fokon sütjük 8-10 percig, hogy szépen megpiruljon a sajt. A sütemény nagyon jó ropogós lesz, ha marad belőle, akkor semmiképp se tegyük zárt edénybe, mert megpuhul.
Fél óra múlva a szépen megkelt tésztát enyhén lisztezett felületre borítjuk, és kissé átgyúrjuk. Letakarjuk és további 15 percig pihentetjük. Ezután ismét lisztezett felületre borítjuk és 6 egyforma darabba vágjuk. Cipót formázunk belőlük és sütőpapírral bélelt sütőlemezre ültetjük őket. Letakarjuk és kb. 40-45 percig kelesztjük szobahőmérsékleten. Ezután a sütőt előmelegítjük 220 fokra. Én a Miele sütő klímasütés programját választottam ismét. Beállítottam a hőfokot, amikor jelzett a sütő óvatosan betoltam a tepsit. Beállítottam a 30 perc sütési időt, majd elindítottam a párabevezetést. Tíz perc után a hőfokot visszavettem 200 fokra. A sütő nagyon okos, az utolsó percekben kiírja, hogy a maradék hőt használja, azaz már nem fűti a sütőteret. Míg melegszik a sütőnk a cipókat óvatosan megszórhatjuk (pl. egy teaszűrőn keresztül) kevés liszttel, ettől rusztikusabb kinézetük lesz a sütés végén. Én is terveztem, de sajnos elfelejtettem. Ezután pengével bevágjuk a tetejüket és betoljuk a tepsit a forró sütőbe.