Nemcsak látványosak és fájdalmasak, de nagyon viszketnek is a testünk különböző részein megjelenő szúnyogcsípések. Most eláruljuk, miért! A legújabb kutatások szerint a nőnemű szúnyogokat okolhatjuk az erősen bevörösödő és púpszerű kitüremkedésekké alakuló szúnyogcsípések miatt, ugyanis csak az ő csípéseik által érintkezik fehérjealapú nyál a bőrfelületünkkel, mely enyhe allergiás reakciót, bőrpírt és bőrérzékenységet vált ki. Mivel az immunrendszerünk potenciális ellenségként tekint a női szúnyogok nyálnyúlványára, a csípés helye szinte pillanatok alatt megduzzad és bevörösödik – akárcsak darázs-, pók-, vagy egyéb rovatcsípések alkalmakor. Viszkető szúnyogcsípések A gond csak az, hogy minél többet vakarjuk, annál jobban viszket a szúnyogcsípés. A szúnyogok ugyanis alig látható, tűszerű csápjaikkal böknek a bőrünk alá, egészen az érfalakig, hogy vérünkkel csillapítsák az étvágyukat. Ha azonban a viszketés mértéke olyan nagy, hogy a csípés helyén újból vérezni kezdesz, baj lehet. A bőrgyógyászok szerint például különböző bőr alatti gyulladásokat és bakteriális megbetegedéseket is okozhatsz ezzel magadnak, ugyanis a szúnyog nyálnyúlványa még jobban bekerül a szervezet véráramába és a bőr alatti szövetekbe.
Ehhez legtöbbször időre (napok, vagy akár hetek) és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A kórokozók esetenként magát a szúnyogot is legyengíthetik, megbetegíthetik. • A szúnyognak a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia a következő vérszívással az új gazdának. • Az új gazdának fogékonynak kell lennie a fertőzésre. A fentiekből is látszik, hogy a folyamat meglehetősen bonyolult. Tehát nem minden szúnyogfaj alkalmas betegségek terjesztésére és a kórokozóknak is csak egy kis csoportja terjedhet szúnyogok csípésével. Még egy fajon belül is eltérő az egyes szúnyogok fertőzést terjesztő képessége és ezt az éghajlat is befolyásolja. A tudomány mai állása szerint a hazánkban a nyugat-nílusi láz terjesztéséért főként az országszerte gyakori dalos szúnyog (Culex pipiens) tehető felelőssé, de más hazai szúnyogfajokban is kimutatták már a vírust. A dirofilaria terjesztésére valószínűleg számos hazai szúnyogfaj alkalmas, a kórokozót több fajban is kimutatták. A betegség kórokozója a nyugat-nílusi vírus.
Másrészt számos olyan szúnyogfaj van, melyek lárvái a különböző tárgyakban, kisebb vízgyűjtő edényekben, de akár a keréknyomban megülő esővízben is fejlődnek. Ezek a szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. Városi környezetben rengeteg olyan tárgy van, melyekben az összegyűlő esővíz lehetővé teszi a szúnyogok szaporodását. Miért viszket a szúnyogcsípés? Miért van az, hogy a szúnyogcsípés jobban feldagad, mint máskor? A szúnyog csípésekor a nyálával számos különböző anyagot juttat szervezetünkbe (pl. különböző fehérjéket, véralvadásgátlót, emésztő enzimeket) Az idegen anyagok jelenlétére szervezetünk allergiás reakcióval válaszol, melynek jellemző tünetei: viszketés, fájdalom, duzzanat, bőrpír. Mint más allergiás reakcióknál is, javarészt az ember immunrendszerétől és a bejutó testidegen anyag mennyiségétől függ a tünetek súlyossága. Van, akinél alig észlelhető a csípés, míg másoknál nagyobb duzzanat, komolyabb bőrpír, illetve viszketés jelentkezik.
Kapcsolódó: Így védekezz a szúnyogok ellen Miért nem szabad vakarni? A szúnyogcsípés okozta viszketést csak súlyosbítja a vakarása, amitől ki is sebesedhet a csípés. A csípés a gyulladás miatt viszket, a vakarás pedig fokozhatja a gyulladást. Továbbá a csípés elfertőződésének kockázata is nő a vakarástól, amitől még jobban viszkethet ez a bőrterület, és még tovább tart a gyógyulása is. Források:,,
A folyton viszkető csípések az őrületbe tudnak minket kergetni, ezért jó, ha enyhíteni tudjuk valahogy a kellemetlen tüneteket. Egyesek szerint a meghámozott banán héjával kell néhányszor áttörölni a csípés helyét, és nem csak a duzzadás, de a viszketés is hamar elfog múlni. A viszketés enyhítésén segíthet még a szódabikarbóna ereje is, ehhez pedig csak 1-2 teáskanálnyit kell kikevernünk annyi vízzel, hogy pasztaszerű állagot kapjunk, majd ezzel kell bekenni a csípést és a környékét. Az almaecet nagyon sok dologra jó lehet. Az egyik ilyen például a szúnyogcsípés kezelése, hiszen percek alatt meg tudja szüntetni az erős viszkető érzést. Egy kevéssel kell átitatni egy vattakorongot, majd azt rátenni a csípésre, és 10-20 percig rajta is hagyni ezt a borogatást. Ha pedig nagyon nem tudjuk megállni azt, hogy a csípéseket szétvakarjuk (vagy hiába mondjuk gyermekünknek, nem hagyja abba testének vakargatását), akkor jó taktika lehet egyszerűen sebtapasszal leragasztani. Page load link
Az ország bizonyos területei folyóink, tavaink környezetében, az ártéren fejlődő szúnyogok miatt fokozott szúnyogártalomnak vannak kitéve. A vízpartok környékén a nyári időszakban a turizmus, a forgalom is nagyobb mértékű. A központi szúnyogirtás főként ezekre a területekre csoportosítja erőforrásait. Ahogyan már jeleztük, vannak olyan szúnyogfajok, melyek lárvái a különböző tárgyakban megülő esővízben fejlődnek. Ilyen szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. A szúnyoglárvák számára alkalmas vízgyülemek többnyire magánterületen, kertekben, esetleg üzemi területeken találhatóak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a kártevőirtók a szúnyoglárvákat célzottan elpusztíthassák. Bár a földi és légi kémiai szúnyogirtás a kifejlett szúnyogok nagy részét elpusztítja, a szúnyoglárvákból kikelő rovarok akár napokon belül pótolhatják az elpusztított vérszívókat. A szúnyoglárvák tenyészőhelyeinek a megszüntetése nyújt megoldást a kis vízgyülemekben fejlődő szúnyogfajok ellen, ezt magánterületen a tulajdonos, a terület használója/kezelője tudja elvégezni.