A (7) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő havi járulék összege: a külföldi állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti minimálbér összegének 75 százaléka, házastársa, gyermeke esetén a (3) bekezdés szerinti minimálbér összegének 30 százaléka. A (7) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: külföldi állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti minimálbér 75 százaléka, 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (3) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka. Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint arra az időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyermekgondozási segély nem jár. A Magyar Köztársaság területén oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (3) bekezdésben meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
(3) A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.
[45] Mindezek alapján megállapítható, hogy az egészségügyi ellátások bizonyos feltételekhez kötötten, de jelenleg is elérhetőek. A Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezésben szereplő "elérhető egészségügy" szófordulat megtévesztő, mivel egyrészről értelmezhető úgy, hogy azzal Szervező a társadalombiztosítási ellátások igénybevételének lehetőségét egységesen a biztosítottakat megillető jogosultsági szintre kívánja kiterjeszteni, valamint irányulhat arra is, hogy az egyes ellátások a továbbiakban nem az egészségi állapot által indokolt mértékben, hanem attól függetlenül is igénybe vehetők legyenek (pl. szépészeti beavatkozások). [46] A hatályos szabályozás alapján a kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított a törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. Ebben az esetben a járulékalap a jövedelemből kerül kiszámításra a Tbj. 27. -31.
Az egyház az érintett személyek havi létszáma alapján a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével - magánnyugdíjpénztár tagja esetén a kötelező tagdíj mértékével csökkentett - 30 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot fizet negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. A járulékfizetés rendjére, illetőleg az elszámolás és az adatszolgáltatás módjára az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az egyházakkal megállapodást köt. Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeit az egyház viseli. Az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg az érintett személyek 19. § (1)-(2) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékát, nyugdíjjárulékát, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíját. Az 5. § (1) bekezdés h) pontjában említett egyházi személy és szerzetesrendi tag után a 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig az egyház köteles a járulékot az állami adóhatóságnak, a tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni.
a Területi Államháztartási Hivatal - ideértve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot is (a továbbiakban együtt: TÁH) - számfejtési körébe tartozó munkáltató esetében a TÁH, a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából.
A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. és 10-11. alpont] terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti. A gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. alpont] terhelő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés, a gyermekgondozási díj utáni nyugdíj-biztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alap terhére az egészségbiztosítási szerv fizeti. A sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesítő hadköteles nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékát, valamint nyugdíjjárulékát a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével a központi költségvetés fizeti. A sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesítő hadköteles nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékát, nyugdíjjárulékát, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíját a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével a központi költségvetés fizeti.