Az első romantikus francia költő, Lamartine (1790–1869), a reformkorban nem talált visszhangra; annál nagyobb hatást váltott ki Béranger (1780–1857) kispolgári demokratikus politikai lírája és könnyed hangú szerelmi költészete, melyből már 1829-ben kezdett fordítani Csató Pál, s amely Petőfit lelkesedésre ragadta. A francia romantika progresszív irányzatának legnagyobb alakja Victor Hugo (1802–1885). Eleinte ő is a legitimista-monarchikus törekvések szolgálatában állt, de világnézete lassanként haladó polgári eszmékkel telítődött, 1848-ban már népképviselő a francia forradalom törvényhozó testületében, III. Napóleon államcsínye után pedig önkéntes emigrációba vonul. A klasszikus szabályoknak fittyet hányó, romantikus programját Hernani című drámájával (1830) valósította meg. A bemutató az elavult ízlés híveinek viharos tiltakozását váltotta ki, de a romantika hívei győzedelmeskedtek. (Az esemény "az Hernani csatája" névvel vonult be a világirodalom történetébe. ) A magyar romantikusok – Vörösmarty és Bajza – az érzelgős német drámával szemben a francia romantikát a szenvedélyábrázolás nyers és bátor őszinteségéért becsülték; Victor Hugo irodalomszemléletének demokratikus politikai elemeit Eötvös fejtegette a magyar közönség előtt, nem hatástalanul a magyar irányköltészet kialakulására.
a szentiment. a népről az elnyomottakról szeret írni a klasszicizmus az arisztokráciáról az udvari világról, és mindenben az ésszerűséget keresi. a szentiment. a nemzeti múlt keresését tűzte ki célul, az úív részét keresi a kultúrának, míg a klasszicizmus emberideálja a nemzetek feletti világpolgár. A romantika nemzeti mozgalmakkal kezdődik. Visszanéznek a múltba, de ez nem a valóságtól való elfordulást jelenti, hanem ez a nemzeti fellendülés hajtóereje. ( Herder népdalokat gyűjt, skót népdalokat gyűjt: MCerson:Ossián c. műve: nem valós mert nem talál semmit a gyűjtőútján, ezért kitalálja. Nagyon kedvelik a korban, Petőfi: Homér és Osszián c. műve). A romantikusok szeretik az érzelmeket, idillt, de mindezt keveri a hátborzongató, természetfeletti dolgokkal. Egyéniség kereső, korlátokat áttörő művészet jellemzi. Új műfajokat talál ki, mert szerinte a művész: látnok, teremtő zseni, vátens. Olyan formákat hoz létre, ami eddig még nem volt. Belenéznek az ember lelke legmélyére, heves érzelmeket, szenvedélyeket ábrázol.
Irodalmunk 1825-től 1849-ig terjedő korszakának egyik leglényegesebb jellemzője a romantika. A romantika Európa-szerte a 19. század első felében bontakozik ki. Talaján a kor, nemzetiség, politikai hovatartozás és alkotói egyéniség szerint különböző, gyakran ellentétes világnézetű művek jöttek létre, mégis e különböző tartalmakat egységbe fogja egy bizonyos történelmileg létrejött, közös romantikus világkép. "Ha a romantikus mozgalom egyidejűsége nem is jelent, mert nem is jelenthet ideológiai egyöntetűséget – írja Turóczi-Trostler József – mégis van valami, ami bizonyos ideológiai egységbe foglalja a nemzeti romantikákat, s ez a romantikus világkép.
A német romantika a napóleoni háborúk alatt a hódítóval szembeszegülő nemzeti öntudatot fejezte ki, hazafias szellemű műveket hozott létre, de forradalomellenessége a középkori rendi társadalom felmagasztalása révén a Szent Szövetség ideológiáját támogatta, és a reakciós német nacionalista szemlélet kialakulását segítette elő. A Napóleon elleni háború költői közül kiemelkedik Theodor 368Körner (1791–1813), aki a csatamezőn esett el; Zrínyiről írt drámát, erről szól Kölcsey emlékezetes bírálata. Heinrich von Kleist (1777–1811) elbeszélő műveiben és egyes drámáiban éles társadalombírálat kap hangot, és realista ábrázolás vegyül a romantikával. Valószerű és irreális elemek keverednek E. T. A. Hoffmann (1776–1822) fantasztikus elbeszéléseiben.. A magyar írók a német romantikából főként az esztétikai és irodalomelméleti írásokat tanulmányozták (különösen a két Schlegel műveit és Tieck dramaturgiai tanulmányait); a vallásos, misztikus tendenciák idegenek voltak számukra, s irodalmunk a romantika időszakában is sokáig inkább a klasszikusokhoz (Lessing, Schiller, Goethe) igazodott.
A romantikát tehát a távoli, misztikus, keleti kultúrák felé fordulás is jellemzi (az egzotikusat, a különlegeset, a titokzatosat keresik az idegen kultúrákban), pl. Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényének egyik hőse egy cigánylány. A romantika célja formailag a töredékesség, a befejezetlenség, a romok ábrázolása. A belső lelkiállapot, a lélek ábrázolása teljesedik ki benne. Jellemző az egyéniség kultusza (pl. Byron: Don Juan, Puskin: Anyegin). Minden költőnek, írónak valami egyéni karaktere kell, hogy legyen, a szerzőnek magának is egyéniségnek kell lennie, hogy megismerjék a költészetét. A klasszicizmus közösséget hangsúlyozó törekvése helyett a romantika az egyén fontosságát hangsúlyozza. Nemcsak a szubjektum fölénye jellemző, hanem az is, hogy dolgok szubjektívvé válnak, pl. az igazság is. A romantika azt hirdeti, hogy nincs egy igaz valóság. A valóság lényegi összefüggéseit az intuíció által akarták megragadni. Egyébként is a képzelet, a fantázia világa uralta a korszakot.
Markó Károly: A puszta A romantika-zene Meglepő, szokatlan harmóniák Nagyzenekari hangszerelés Az opera virágkora Zeneszerzők: Schubert Brahms Chopin Liszt Ferenc Csajkovszkij Verdi Wagner Erkel Ferenc A romantika-irodalom 1. Az érzelmi világ ábrázolására helyezi a hangsúlyt Jellegzetes műfajai: himnusz lírai ballada dal tragédia románc Előszeretettel keveri a műfajokat és a hangnemeket: verses regény, végzetdráma, drámai költemény Festőiségre, zeneiségre törekvés A romantika-irodalom 2. Töredékesség Egyéniség kultusza: a művész tehetségét nem korlátozhatja semmi, a művész-vátesz, próféta, akinek küldetése van(v. Hugo) Eredetiség igénye: új műveket alkossanak Képzelőerő, fantázia szerepe: valóságból menekülés: a múltba- középkor, lovagvilág saját nemzeti múlt népi kultúra feltárása (népművészet) orientalizmus: Kelet-felé fordulás egzotikum fantasztikum, irreális A romantika szakaszai 1. Korai romantika: 1798-tól kb. 20 éven át a német és az angol irodalomban 2. Nagyromantika: 1815-20-tól bontakozott ki Franciaországban, hatása nagy Európa más országaiban 3.