Az ügyfélnek a szerződés megkötésekor el kell döntenie, hogy mit szeretne, mert a nagyobb maradványérték alacsonyabb havidíjat, vagyis törlesztőrészletet eredményez, míg a kisebb maradványértéknél kisebb az áfatartalom, amelyet vissza lehet igényelni. Aktuális kínálatunk, kategóriák szerint
§-a szerinti számlahelyesbítésnek kell kísérnie. Az adó alapjának kiegészítése Amennyiben a lízingdíj tőkerésze nem érné el a lízingtárgy beszerzési árát (saját előállítás esetén az előállítási költségét), úgy az adó alapját erre az értékre ki kell egészíteni. Az adó mértéke Előírt adómérték Abban az esetben, ha - a lízingszerződés tárgya valamilyen eszköz (tehát nem vagyoni értékű jog), és - a szerződés úgy rendelkezik, hogy a lízingbevevő legkésőbb a futamidő lejártával, vagy az utoljára esedékes díj megfizetésével biztosan tulajdonjogot szerez, a termékértékesítés szabályai szerint kell eljárni. Ez azt is jelenti, hogy a lízingdíjak után fizetendő adó mértéke a lízing tárgyára előírt adómértékkel azonos. A szolgáltatásnyújtás szabályainak alkalmazása Minden egyéb esetben (tehát ha a lízing tárgya vagyoni értékű jog és/vagy a szerződés szerint a lízing tárgyának tulajdonszerzése nyitott a futamidő végéig) az áfamérték meghatározásakor a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályok az irányadók, tekintettel arra, hogy az áfatörvény alapján minden, ami nem termékértékesítés, de ellenérték fejében történik, szolgáltatásnyújtásnak tekintendő.
A nyílt végű pénzügyi lízing jellemzője, hogy a finanszírozási konstrukcióban mindenképpen van maradványérték. A futamidő végén a vállalkozásnak három választási lehetősége van. A vállalkozó maradványértéken megveszi a személyautót (itt már nem beszélünk áfa-visszaigénylésről, mert az már nem szolgáltatás, hanem beszerzés); visszaadja a finanszírozó pénzintézetnek; a vevőkijelölési jogával élve meghatározhatja, ki veheti meg az autót. Tulajdonszerzési illeték fizetése a futamidő végén Ha a lízingbe vevő szerez tulajdont, akkor az aktuális tulajdonszerzési illetéket a szerződéskötéskor már megfizetett illeték összegével csökkentik. Ha a lízingbe vevő visszaadja a járművet, akkor nincs illetékfizetési kötelezettsége. Ha – a lízingbe vevő által kijelölt – harmadik személy szerez tulajdont, akkor az aktuális tulajdonszerzési illeték 100 százaléka a tulajdonossá váló személyt terheli. A maradványérték rövid futamidő esetén akár 50 százalék is lehet. Két éves futamidő esetén a maximum 50 százalék, míg 84 hónapnál 5 százalék a maradványérték, 60 hónapnál pedig 15 és 20 százalék között alakul.
A pénzügyi lízing áfakérdéseihez kapcsolódó főbb jogi előírások a következők: - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, - az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény, - PM-APEH tájékoztató a pénzügyi lízing helyéről és számviteli elszámolásáról az áfarendszerben 1997-től (PM 1590/LE/97. ). Lízing az áfatörvényben Az áfatörvény termékértékesítésre irányuló megállapodásoknak tekinti azokat a bérleti szerződéseket, amelyek már a szerződés megkötésekor rendelkeznek a bérbevevő jövőbeni biztos tulajdonszerzéséről. Az áfatörvényben csupán egyetlen helyen, a 2. számú melléklet 6. pontjában találhatunk rendelkezést a pénzügyi lízingről. A melléklet csak a részben tárgyi adómentes értékesítés vonatkozásában említi ezt a lízingfajtát a következők szerint: "6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 10), kivéve: - a széfügyletet (SZJ 103900), valamint - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. törvény szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe adott termék saját előállítású - előállítási költségének erejéig. "