törvényben foglalt korlátozás alá esik. 8. § Az önkormányzat által nem tervezhető, többletbevételként jelentkező forrásokat, és feladat elma-radásból eredő előirányzat maradványt elsődlegesen a tervezett bevételi elmaradás pótlására, illetve a működési hitel visszafizetésére kell fordítani. 9. § (1) Az önkormányzat a maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg és hagyja jóvá. (2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete gazdasági szükséghelyzetben a maradvány felhaszná-lását korlátozhatja. 10. § A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem hasz-nált és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. 11. § (1) Az év közben megjelenő, előre nem tervezhető pályázatokhoz előírt saját erő biztosítása céljából – amennyiben az a költségvetési szerv saját költségvetéséből nem biztosítható – a költségvetési szerv vezetője köteles a pályázatot benyújtás előtt a képviselő-testület elé jóváhagyásra előterjeszteni. (2) Az elnyert pályázatokkal kapcsolatos előirányzat-módosítást a legközelebbi költségvetési rende-letmódosításban szerepeltetni kell.
Álláspontja szerint ebből az következik, hogy a képviselő-testület rendkívüli ülést tartott 2018. július 10-én, melynek folytán az önkormányzat az ülésen jogszerűen alkothatott rendeletet. [7] Az önkormányzat megítélése szerint egy ülés rendes vagy rendkívüli mivoltát nem "önkényesen az önkormányzat polgármester vagy adott esetben jegyzője deklarálja, hanem további utólagos minősítés nélkül arról az önkormányzat SZMSZ-e egyértelműen rendelkezik. "Az önkormányzat előadta továbbá, hogy a jogbiztonság elvével ellentétes lenne, ha a Kúria határozatával visszamenőlegesen semmisítené meg az Ör. -t, mivel az eredeti állapot nem állítható vissza. [8] Az önkormányzat hivatkozott, egy korábbi kúriai döntésre (Köf. 5045/2012/5. ), melyben a Kúria Önkormányzati Tanácsa azért semmisítette meg a vitatott önkormányzati rendeletet (ex tunc hatállyal), mert a képviselő-testületi ülést – melyen a rendeletet megalkották – nem szabályszerűen hívták össze, nem tartották be ugyanis az SZMSZ-ben foglalt vonatkozó szabályokat.
A borítékot a választópolgár lezárja. " "323/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság a borítékokat - azok felbontása nélkül - nemzetiségenként külön szállítóborítékba zárja, és a szállítóborítékokat a helyi választási irodához szállítja. (2) A helyi választási iroda a területi választási irodához szállítja a 327. § (2) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó szállítóborítékokat. " "326. § (1) A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat nemzetiségenként, valamint a települési, a területi és az országos nemzetiségi választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni. (2) A lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek. " "327. § (1) Azon nemzetiség települési, területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására sor kerül a településen, a helyi választási bizottság számlálja meg. (2) Azon nemzetiség területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen, a területi választási bizottság számlálja meg. "
A határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza. (14) A megállapodásban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a megállapodás mellékletét képező teljességi nyilatkozattal. (15) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyona elidegenítésére és megterhelésére 2020. napjáig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat a 2019. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2019. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól - a települési önkormányzat kérelmére - felmentést ad.
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az 5. § (4) bekezdés tekintetében a Magyaror-szág helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontjában, a 12. § (2) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 226. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjai-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testületére és annak bizottságaira, a képviselő-testület hivatalára, és az önkormányzat intézményeire terjed ki, és meghatározza az ön-kormányzat bevételeit és kiadásait, figyelemmel az önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervek kiemelt előirányzatának megállapítására, valamint a 2019. évi gazdálkodás főbb szabályaira. (2) E rendeletben foglaltak végrehajtását az önkormányzat képviselő-testülete, pénzügyi bizottsága, polgármestere, jegyzője a gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése mellett költségvetési ellenőr-zések, valamint a költségvetési szervek vezetőinek általános és eseti jellegű gazdasági beszámoltatásá-val ellenőrzi.
A hivatkozott döntésében a Kúria megállapította az önkormányzati rendelet törvényellenességét, ezért azt kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A döntés elvi lényege [20] Ha az absztrakt normakontroll eljárásban benyújtott indítvány olyan önkormányzati rendelet vagy rendelkezés vizsgálatára irányul, amely már az eljárás megindítását megelőzően hatályát vesztette, úgy az indítványozót – mivel hatályon kívül helyezett rendelet vizsgálatát csak bíró kezdeményezheti – úgy kell tekinteni, mint aki az eljárás kezdeményezésére nem jogosult. Ilyenkor a Kp. § (1) bekezdés c) pontja alapján az indítvány visszautasításának van helye. [21] Amennyiben az indítvány visszautasításának van helye de az indítvány bírósághoz érkezését követő nyolc nap már eltelt [Kp. § (1) bekezdés], úgy a Kp. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell az eljárást megszüntetni. [22] Amennyiben absztrakt normakontroll eljárásban az eljárás megindítását követően az önkormányzat hatályon kívül helyezi az önkormányzati rendeletet vagy a támadott rendelkezést, úgy az eljárás megszüntetésének a Kp.